Három gólkirálya is volt a MOL Magyar Kupában: a ferencvárosi Roko Baturina, az újpesti Giorgi Beridze illetve az MTK játékosa, Prosser Dániel is hat-hat góllal zárta a kupasorozatot. Persze mindegyik játékosnak gratulálunk a gólkirályi címhez, de azért megpróbáltuk eldöntni, melyikük hat gólja ért a legtöbbet.
Legutóbbi cikkünkben sok szó esett a MOL Magyar Kupa 2020/21-es szezonjában esett gólokról, a számukról, az arányukról illetve természetesen a csapatukra gyakorolt hatásukról. De a gólkirályt nem neveztük meg a cikkben. Ennek egyszerű az oka: a MOL Magyar Kupa kiírásában három gólkirályt kell hirdetnünk, hiszen Prosser Bálint, Roko Baturina és Giorgi Beridze is hat-hat góllal zárt. Közülük egyedül az Újpest grúz játékosa volt versenyben az utolsó fordulóig, de Beridze sem tudta kivívni az egyedüli gólkirályi címet.
Játsszunk egy kicsit, és próbáljuk meg kideríteni, melyik játékos hat gólja ért a legtöbbet. Figyelem, alább szubjektív, és egyáltalán nem hivatalos lista következik, természetesen mindhárom játékosnak gratulálunk a MOL Magyar Kupa gólkirályi címéhez.
A legkevesebb meccs: Roko Baturina
Fontos mérőszám lehet egy ilyen esetben, hogy ki hány mérkőzésen lépett pályára, azaz hányszor volt lehetősége gólt szerezni a sorozatban. A Fradi horvát támadója ebből a szemontból komoly hátrányban van ellenfeleivel szemben, hiszen míg az Újpesttel a sorozaton végigvágtató Beridze hét, az elődöntős MTK-val Prosser hat meccset játszott, addig Baturina csak három meccsen lépett pályára a MOL Magyar Kupában.
Sokkal többször nem is lett volna rá lehetősége, hiszen a Ferencváros igen korán, már a 16 között kiesett - a MOL Fehérvár győzte le a Groupama Arénában -, és a nyolcaddöntőben nem is kapott lehetőséget a horvát csatár. Érdekesség, hogy ebben a körben Prosser és Beridze is gólt szerzett, előbbi az MTK első gólját lőtte a Tállya ellen, utóbbi pedig győztes gólt szerzett a Puskás Akadémia otthonában a 84. percben.
A gólpasszok: Prosser Dániel
Nem ismeretlen a labdarúgásban, hogy a holtversenyben álló gólvadászok között az általuk adott gólpasszok száma dönt a gólkirályi címről. Persze ez sem teljesen igazságos, hiszen például egy center jóval kevesebb gólpasszt ad, mint egy gólerős szélső, de hát valahogy meg kell találni a végső győztest.
A gólpasszok számában magasan vezet az MTK támadója, Prosser egymaga több gólpasszt adott, mint két vetélytársa összesen: míg Baturina két, Beridze pedig egy assziszttal zárta a kupasorozat, addig Prosser átadásaiból négyszer született gól. Egy bummedli az MTK játékosának!
Az ellenfelek játékereje: Giorgi Beridze
Egy kupasorozatban soha nem lényegtelen körülmény, hogy a sorsolás mennyire kegyes adott csapatokhoz. Egy kemény sorsolást kapó csapatban értelemszerűen a csatárok feladata is sokkal nehezebb, így annak ellenére nem vehetjük ki a szempontok közül az ellenfelek játékerejét, hogy ez egy erősen szubjektív nézőpont.
A Ferencváros kimondottan könnyű ellenfelekkel találkozott a legjobb 16-ig, a Ráckeve (1-6), a Bicske (0-5) és a Dorog (1-2) sem tartozik az elitbe, az első komoly ellenfél pedig kiejtette a Fradit (MOL Fehérvár 1-2). Az MTK a sorsolás egyik legnagyobb kegyeltje volt, hiszen az elődöntőben játszott először elsőosztályú csapattal, és akkor egyből ki is esett. Előtte persze az MTK is virgonckodott, a Bátaszék (1-7), a Kazincbarcika (1-4) és a Tállya (1-4) ellen is szépen gyűltek a gólok.
Ezzel szemben az Újpestnek kimondottan nehéz sorsolás jutott. Az Iváncsa (0-4) és a Dunaújváros (0-6) nem okozott gondot, de a 16 közé jutásért már a másodosztály élmezőnyébe tartozó Szolnokot kellett kiejtenie (0-2), innentől pedig csupa első osztályú ellenféllel találkoztak (Puskás Akadémia, Mezőkövesd, Kisvárda), és ezek közül csak egyet játszottak hazai pályán.
Ez a bizonyos hazai meccs akár a gólkirályi versenyben is szolgálhatott volna mérősúlyként, hiszen a Mezőkövesd ellen büntetőkkel jutott tovább az Újpest, ám Beridze a 11-eseknél már nem volt a pályán, így nem is vállalkozhatott.
A gólok fontossága
Nyilván ez sem igazságos dolog, hiszen mennyire lehet fontos egy gól a 32 között, egy alacsonyabb osztályú csapattal szemben? Itt is csak azt mondhatjuk, aki végigmegy a sorozaton, az előnyben van a többiekkel szemben, bár ezúttal azért lehet itt-ott vitatkozni.
Természetesen Beridze viszi a prímet ebben az összevetésben, hiszen a legjobb nyolcba, illetve a döntőbe is az ő gólja repítette az Újpestet. A nyolcaddöntőben a hajrában szerzett gólt Felcsúton, az elődöntőben pedig az ő góljával jutott a fináléba az Újpest Kisvárdán. Ezen az eredménysoron nincs mit magyarázni.
Giorgi Beridze a Kisvárda elleni kupameccsen küzd a labdáért
Kredit: MTI
Baturina ugyan minden meccsen gólt szerzett, amin pályára lépett (furcsa is volt, hogy a nyolcaddöntőben nem küldte pályára Rebrov mester, amikor már szorított a cipő a Vidi ellen), de igazán fontos gólja csak egy volt: a Dorog elleni - erősen sárfocira hajazó - meccsen ő szerezte a Fradi első gólját.
Hasonló a helyzet Prosser esetében is, az MTK játékosa góljai felét az első fordulóban, a 43. sz. Építők ellen szerezte, majd a nyolcaddöntőben is beköszönt Tállyán. Több gólt azonban nem szerzett, a Debrecen és a MOL Fehérvár ellen is végig a pályán volt, de csak egy gólpasszt jegyzett.
Konklúzió
Az nincs. Szívből gratulálunk mindhárom játékosnak, ők hárman lettek a MOL Magyar Kupa gólkirályai. Reméljük, jövőre újra találkozunk velük, és még több góljukról számolhatunk be a molkupa.hu oldalon.