A döntőig meg sem állna a Vasas nagy visszatérője

2023. november 08.

Gyors, erőszakos, sokat fut és jól szerel, sőt irtózatos bombákkal riogatja az ellenfelek kapusait, de egy valami nagyon hiányzott eddig Vida Mátéból ahhoz, hogy klasszis legyen: a szerencse. Vagyis inkább a balszerencse hiánya. A Vasas keservesen hosszú idő után visszatérő középpályása a legutóbbi kupameccsen játszott kezdőként szeretett csapatában, és bízik benne, hogy innentől már nincs megállás sem a csapat, sem Vida Máté számára. 

Hirdetés

A Vidák napja volt a MOL Magyar Kupa negyedik játéknapja: Kristopher a Kisvárda színeiben mesterhármast lőtt, Máté pedig - aki a közhiedelemmel ellentétben nem áll rokoni kapcsolatban egykori dunaszerdahelyi csapattársával - tizenegy keserves hónap után újra kezdőként lépett pályára a Vasas-Gyirmót rangadón.

Jegyezzük meg: Máté (hátul) és Kristopher csak névrokonok 

Kredit: Vida Máté/Facebook 

“Nagyon nagy lépés volt számomra, hogy újra a Vasas kezdőcsapatának a tagja lehettem, az első lépcsőfokot sikerrel vettem. Bebizonyosodott, hogy a térdem rendbe jött és tudok játszani, úgyhogy máris a következő ugrást méregetem: folyamatosan játszani szeretnék” - mondta az elmúlt éveket rendkívül peches sérüléssorozatok utáni rehabilitációkkal töltő középpályás.

A Vasasnál mindig a döntő a cél

Vida tavaly még a rehabilitációját töltötte, amikor a Vasas az elődöntőbe jutott a MOL Magyar Kupában, és bár csak a lelátóról nézte a Budafok elleni összecsapást, igen fájdalmas emlékként maradt meg benne.

Kiválasztott cikk: Megint csodát tett, döntőben a Budafok

“Hihetetlen, hogy bemutattunk egy bravúrt [a Vasas a Paks otthonában harcolta ki a legjobb négybe jutást - a szerk.], karnyújtásnyira volt a finálé, ami azért komoly gyógyír lehetett volna a gyenge bajnoki szereplésre, de elhasaltunk az utolsó lépésnél. Eszemben sincs kisebbíteni a budafoki érdemeket, be kell vallani, hogy teljesen megérdemelten győztek le minket, de ettől még nem fájt kevésbé.”

“A Vasasnál minden évben kiemelt jelentősége van a Magyar Kupának, és nekem is megadatott, hogy döntőt játsszak, igaz, végül a 2017-es finálét büntetőkkel elveszítettük a Ferencváros ellen” - idézte fel az angyalföldi szurkolók egyik nagy kedvence.

Szomorú Vasas-játékosok a Fradi elleni kupadöntő büntetőpárbajában 

Kredit: Vasas FC

“Hogy meddig juthatunk idén, az függ a sorsolástól is, de mi csakis a legmagasabb célokat tűzzük magunk elé. Kimondva a lehető legmesszebb akarunk eljutni a sorozatban, és hiába szereplünk a másodosztályban, én egyáltalán nem gondolom irreális célnak, hogy megcélozzuk a finálét” - mondta elszántan.

A sorsolás eddig nem rossz

Nem mondható éppen pechesnek az angyalföldi csapat, amely a harmadik fordulóban a Dunaharasztit (megye I.), a negyedikben a Gyirmótot (NB II.), az ötödikben pedig az utolsó állva maradt megyei osztályú csapatot, a Mezőörsöt kapta a sorsoláson.

Tizenegy hónap után a Gyirmót ellen újra a kezdőben kapott lehetőséget Vida Máté 

Kredit: Vasas FC 

“Nem játszottunk rossz meccset a Gyirmóttal, bár ha az elején belőjük a helyzeteinket, lehetett volna könnyebb is. Aztán amikor végre betaláltunk, pár perc múlva egyenlített az ellenfél, így lett belőle egy tipikus kupameccs. Végül azért megérdemelten jutottunk tovább, ezt szerintem nem vitatja senki, én pedig nagy hévvel vetettem magam a harcba, a második félidőben már belementem az ütközésekbe, sőt lövésekre is vállalkoztam. Mindent összevetve elégedett vagyok.”

“A Mezőörsben több régi csapattársam mellett egy nagyon közeli barátom, Debreceni Andris is szerepel [a védővel nemrég a molkupa.hu is készített interjút]. Tudjuk, hogy sok rutinos, komoly NBI-es tapasztalattal rendelkező játékossal fogunk találkozni, és a kellő tisztelettel utazunk majd el Mezőörsre, de természetesen csak a továbbjutást tudom elfogadni. Az pedig már azt jelentené, hogy a legjobb nyolc között járunk.”

Vida elmondta, talán a Ferencvárost leszámítva nincs ellenfél itthon, akitől a Vasasnak tartania kellene, és a rendkívül erős NB II-ben joggal tűzték ki célul a feljutást. “Erős a keretünk, hosszú a kispadunk, fel vagyunk készülve a kétfrontos harcra. Bár tavaly az NB I-ben szerepelt a Vasas, szerintem az idei csapat erősebb, ezt bizonyítja, hogy bárki lép pályára, a csapat játéka nem érzi meg a váltást. Úgy gondolom, joggal bízunk a jó szereplésben.”

A legbalszerencsésebb magyar játékos

Vida Mátét nem véletlenül hívta be a válogatottba Bernd Storck, illetve később Marco Rossi is. A munkaköri leírása szerint box-to-box középpályás kiváló ütemérzékkel szerel, rengeteget fut, ütközik, de a kapu előtt is feltalálja magát. Sőt, még igazán közel sem kell mennie a kapuhoz, hogy irtózatos gólokat szerezzen. A rendkívül ígéretesen induló pályafutás azonban gellert kapott, amikor 2020 nyarán elszakadt a keresztszalagja.

Többször is kiváló teljesítmény nyújtott a válogatottban 

Kredit: Magyar Labdarúgó Szövetség/Facebook

“Azt mondják, akinek elszakad a keresztszalagja, az mindenképpen veszít a dinamikájából, de szerencsére az orvostudomány most már jóval fejlettebb, mint 10-15 éve. Több olyan játékosról is tudunk, aki visszatért ugyan egy ilyen sérülésből, de többé már nem volt ugyanaz” - idézte fel a bő egyévesre nyúlt lábadozást Vida, akinek azonban még ekkor sem engedte el a kezét a balszerencse: egy évvel később egy edzésen a másik térdében is elszakadt az elülső keresztszalag.

“Egy szerb specialista kezelt, én pedig annyira vissza akartam térni, hogy kiköltözben Belgrádba három hónapra. Nem kívánom senkinek ezt az időszakot, borzasztó nehéz volt nem is fizikailag, mint inkább mentálisan. Néztem azokat a játékosokat, akik korábban a csapattársaim voltak, hogy szépen fejlődik a pályafutásuk, egyre jobb csapatokba szerződnek, és bár nyilván nem tőlük irigyeltem a sikereket, fejben nagyon nehéz volt feldolgozni, hogy én hol tartok.”

“De nem fér bele, hogy a saját problémáimon keseregjek, mert az nem visz előre. Szeretném kiharcolni a helyemet a kezdőcsapatban, fel akarok jutni a csapattal az NB I-be, aztán ha ez sikerült, jöhetnek a még bátrabb célok. Egyelőre úgy vagyok vele, már annak is örülök, hogy egészséges vagyok és a pályán tudom segíteni a Vasast” - mondta széles mosollyal a középpályás, aki 2008-ban lett az angyalföldiek játékosa, azóta három év dunaszerdahelyi szereplést leszámítva csak piros-kékben szerepelt. 

Hirdetés