Ezért tökéletes a Budafok-ZTE kupadöntő

Talán szerte az országban nem akadt senki 6-8 hónappal ezelőtt, aki eltalálta volna, milyen párosítással rendezik a MOL Magyar Kupa 2022/23-as fináléját. A Budafok-ZTE döntő nem volt éppen kőbe vésve, hiszen a budapestiek a másodosztályban, az egerszegiek az első osztályban menekülnek a kiesés elől, és bár egyikük sincs közvetlen veszélyben, még lefutottnak sem tekinthető a kiesés elkerüléséért folyó harc.

Viszont számos olyan szempont van, ami alapján azt mondhatjuk, nagyszerű dolog, hogy ez a váratlan párosítás jött össze a kupadöntőben.

Kezdjük a legfontosabbal: két olyan csapat játssza a finálét, akiknél nem puszta lózung a támadófoci erőltetése. Ricardo Moniz és Mátyus János is letámadja az ellenfeleit, a bekkelés távol áll mindkét edzőtől, és csapataik meglehetősen sok gólt szereznek. A Budafokot az sem érdekli, ha magasabb osztályban játszik az ellenfele, így is nekimegy, a ZTE pedig idegenben is magas presszinggel igyekszik labdát szerezni az ellenfele térfelén.

Nagy meglepetés lenne, ha nem esnének gólok a döntőben, hiszen olyan játékosok ügyködnek majd a feladaton, mint a kupa idei gólkirálya (egyelőre holtversenyben), Beke Péter (Budafok), vagy az NBI-es góllövőlista (szintén holtversenyben) negyedik helyén álló Eduvie Ikoba. Ez persze nem azt jelenti, hogy a két csapat ne tudna feszesen, szervezetten védekezni, erről mesélhet a Budafok esetében a Vasas és a Kisvárda, a Zete esetében pedig a Mezőkövesd és a Puskás Akadémia, de egyik csapatnak sem ez az erőssége.

Magyarok a Magyar Kupa-döntőben

Egy másik fontos szempont, ami miatt tökéletes kupadöntőre van kilátás, a magyarok markáns jelenléte a fináléban. A magyar első osztály elég megosztott a légiósok kérdésében, hiszen vannak kifejezetten magyarokra építő csapatok, mint például a Kecskemét, a Paks, a Vasas vagy éppen a Zalaegerszeg, de a mezőny nagy része a légiósokban hisz.

A ZTE - amely az elődöntőben kilenc magyarral állt fel - keretét nemcsak hazai, de jobbára fiatal játékosok alkotják, ugyanakkor minden csapatrészben szerepel egy-egy rutinos légiós is. A védelemben a már 35 éves Zoran Lesjak, a középpályán Bojan Sankovic, a támadósorban pedig a Meshack-Ikoba kettős erősíti a 20-25 éves magyarokból álló keretet, de a Zete gond nélkül ki tud állni kizárólag hazai játékosokkal is.

A másodosztályban kicsit más a helyzet, hiszen még a bajnokság élcsapatainál sem jellemző, hogy sok légiósuk lenne, így nem meglepő módon a középmezőnyben álló Budafoknál sem sok külföldit találunk. Szám szerint egyetlen egyet, de Györgyi Arthur is csak születési helye miatt számít román légiósnak, az erdélyi játékos magyar családban született, folyékonyan beszéli a nyelvünket és pályára lépett a székely válogatottban is.

A kupasorozat kvintesszenciája

Minden kupasorozat legfontosabb eleme a csodatevő kiscsapat, és nincs ez másként a MOL Magyar Kupában sem. A teljes futballspektrum részvételével zajló sorozatokban minden évben találunk a nagyokat ijesztgető, vagy éppen ki is ejtő kiscsapatokat, akik közül néhányan igen mutatós meneteléseket is bemutatnak. Ezek a sztorik ritkán érnek meseszerű véget, de idén régen látott esély kínálkozik rá.

Egyáltalán nem ritkaság, hogy egy alacsonyabb osztályú kiscsapat egészen az elődöntőig megy, ilyesmit szinte minden második évben láthatunk. Az már ritkább, hogy a döntőig tart a menetelés, de évtizedenként egyszer ez is előfordul. Az viszont fehér holló-ritkaságú, hogy a finálét is megnyerje a kiscsapat - egyetlen egyszer, 1984-ben a Siófok tudott kupát nyerni NBII-es csapatként -, de a Budafoknak idén erre is megvan az esélye.

A Zete szimpatikus, jó csapat és becsülendő projektet visz, de távolról sem verhetetlen ellenfélt. Főleg annak a Budafoknak nem, amely az idei kupasorozatban két NBI-es ellenfelet ejtett ki, és mindkettőt olyan magabiztosan, hogy az ember a meccset látva azt hihette, a XXII. kerületiek a magasabb osztályban szereplő csapat.

A kupa kiscsapatos színét egyébként maga a ZTE is képviseli, hiszen a döntőbe is csak másodszor jutott be története során, és nem tartozik a meghatározó magyar klubok közé. Bár jó csapatot épített Ricardo Moniz, még az sem biztos, hogy a Zete megőrzi első osztályú tagságát, így az egerszegiek felbukkanása is meglepetésnek mondható a kupadöntőben.