A kupakirály nem érti azokat, akik nem tisztelik a MK-t

2026. január 7.

Szekeres Tamás ráncolja a homlokát, ha azt látja, hogy egy magasabb osztályú csapat rendszeresen kiesik alacsonyabban rangsorolt ellenfelével szemben. A hétszeres kupagyőztes védővel indítjuk az évet a molkupa.hu-n. 

Nem sok választotta el a kupatörténelem legeredményesebb játékosát attól, hogy a lehető legszebb keretbe foglalja a pályafutását. A hétszeres kupagyőztes Szekeres Tamás már az ötödik ikszet is eldobta, amikor szögre akasztotta a stoplist, és ha csak még egy évet ráhúz az Unione FC-nél, egy Amatőr Kupa-trófeát is a vitrinjébe helyezhetett volna.

“Amikor 2007-ben befejeztem a profi pályafutásomat Norvégiában és hazatértem, az Unione tulajdonosa megkeresett, én pedig örömmel mondtam igent. De nemcsak azért lett volna jó, ha még egy évet ráhúzok, mert nyerhettem volna egy Amatőr Kupát is, hanem azért, mert akkor talán elérhettem volna az ezer hivatalos meccset. Így - saját számításaim szerint - valahol 970 körül zártam” - mondta a molkupa.hu-nak Szekeres.

Nyolcból hét fináléval az örökranglista élén

Az egykori védő érthetően büszke rá, hogy tizenhét éves profi pályafutása alatt sok csapattal több trófeát is nyert. Négyszeres magyar bajnok, hét Magyar Kupa-győzelme mellett nyert egy Norvég Kupát is, utóbbi tökéletes lezárása volt profi karrierjének.

“A harmadik felnőtt meccsem egy kupadöntő volt, amit a Fradival sikerült is megnyernünk a Vác ellen Diósgyőrben. Az utolsó profi meccsemen pedig Norvégiában nyertem kupát, bár a fináléban már nem léptem pályára. Mindenesetre szép keretet adott a pályafutásomnak” - mondta vidáman a védő.

“Mindegyikre pontosan emlékszem!” - folytatta, amikor arra kértük, idézzen fel néhányat a kupadöntői közül. “Az első azért is maradt meg bennem nagyon - nyilván azon túl, hogy az elsőt semmiből nem felejti el az ember -, mert akkor elég hosszú ideje nem nyert már semmit a Fradi, ezért tényleg sokat jelentett a Vác elleni siker.”

Szekeres pályafutásának a kupasorozatban akkor is fontos része volt a Ferencváros, amikor nem a zöld-fehérek játékosa volt. Egy óriási bravúr és az egyetlen fájdalmas kupadöntője is ezt a gondolatot erősíti.

A soproni futball legnagyobb sikere (Szekeres a felső sorban balról a negyedik) 

Kredit: Sopronitema.hu 

“A soproni labdarúgás történelmének legnagyobb sikere volt a Fradi elleni kupadöntő, és történelmet írni mindig jó dolog. Nagyon egységes, erős csapatunk volt, jól álltak a csillagok a Sopron számára azon a meccsen” - mondta a földindulásszerű botrányt hozó, 5-1-es soproni győzelemmel zárult fehérvári kupadöntőről.

“Az egyetlen vesztes döntőm is a Ferencvároshoz kapcsolódik, 2003-ban már egymeccses finálét rendeztek, és a Puskás Ferenc Stadionban a Debrecennel kikaptunk a Fraditól, pedig egy öngóllal mi vezettünk” - idézte fel a vesztes fináléját Szekeres, aki talán annyira nem is bánja, hogy akkor nem volt a győztes csapat játékosa, hiszen a Fradi-szurkolók a szezon végén nagyon nehezen viselték a bajnoki cím elvesztését.

Furcsa ez a sok óriásölés

Szekeres számára sokat jelent a kupasorozat, ő maga játékosként sosem tartotta többre a bajnokikat a kupameccseknél, és ezt az attitűdöt igyekezett sugározni játékostársai felé is az öltözőben. Mint a példa mutatja, nem is sikertelenül.

“Nem is azért néztem értetlenkedve azokra a csapatokra, akik cseresorral utaztak el egy-egy kupameccsre, mert sportszerűtlen és veszélyes dolog. Hanem főleg azért, mert a kupa a presztízsén túl a legkönnyebb út a nemzetközi kupába, márpedig én nem ismertem egyetlen játékost sem, akinek nem ez volt a legfőbb célja minden szezonban.”

“Mióta tizenkét csapat verseng az első osztályban, és egy rossz sorozattal azonnal a kiesők között találhatja magát egy csapat, látszólag könnyebb elfogadni, hogy sokan a cseresorukat játszatják, vagy nem megfelelő mentális állapotban lépnek pályára a kupában, de én ezt nehezen tudom elfogadni. Őszintén szólva ma is úgy gondolom, az az NBI-es csapat, amely rendszeresen kiesik a legjobb tizenhat környékén alacsonyabb osztályú ellenféllel szemben, saját magáról állít ki bizonyítványt.”

Egy hétszeres győztes tudja, miről beszél! 

Kredit: Nemzeti Sport Archív 

“Bevallom, én nem tudom elfogadni egy első osztályú játékostól azt az érvelést, hogy nem tudta felpörgetni magát egy alacsonyabb osztályú csapat ellen. Ez csak a megfelelő mentalitás kérdése, és aki fejben nincs rendben, azt megbünteti a futball” - szögezte le.

Felfele ívelő pályán a kupasorozat

Szekeres, aki jelenleg is stadionüzemeltetési tanácsadással foglalkozik (sok más mellett), korábban dolgozott az MLSZ-nél is, és elmondta, a szövetség régóta igyekszik emelni a kupasorozat presztízsén, és nem véletlen, hogy ez az utóbbi időben kezdett eredményt hozni.

“Úgy gondolom, a létesítményhelyzet javulásának óriási szerepe van ebben. Az emberek szívesebben járnak meccsekre szép stadionokba, a Puskás Aréna pedig gyorsan a szurkolók szívéhez nőtt. És aki esetleg nem tud kijutni egy válogatott meccsre, az úgy van vele, a kupadöntőre kimegy, és megnézi magának a nemzeti stadiont.”

“Az utóbbi években végre elértünk oda, ahova már jó régen kellett volna: a szurkolók megszerették a Magyar Kupa döntőjét és emelkedik a nézőszám a bajnoki mérkőzéseken is. Kezdenek odaszokni a stadionokba, állandó program lett a meccsrejárás, és bár ez összejöhetett volna korábban is, jobb később, mint soha. Ezt mutatja, hogy tavaly csaknem 50 ezren voltak a Puskás Arénában a döntőn, ami már nemzetközi szinten is komolynak számít.”

Szekeres sokat dolgozott azon, hogy ilyen pályára álljon a kupasorozat

Kredit: Magyar Nemzet/Kurucz Árpád

“A kupa színvonalának egyébként is sokat használ, hogy ez a sorozat tényleg kiszámíthatatlan. Nem hiszem, hogy sokan fogadtak volna arra, hogy a Paks kétszer egymás után le tudja győzni a Ferencvárost a kupadöntőben, mégis így történt” - mondta Szekeres, aki a győzelmi rekordjára is kitért, hiszen Pakson akad egy spíler, aki - ha nem is szorosan - már nevezhető üldözőnek.

“Drukkolok Böde Daninak” - mondta mosolyogva az egykori védő a paksi csatárról, akinek a tavalyi már az ötödik kupagyőzelme volt. “Volt szerencsém személyesen is beszélgetni vele nemrég, nagyon szimpatikus, ahogy a játékról és saját szerepéről gondolkodik. Ha megdönti a rekordomat, az első leszek, aki gratulál neki.”