Szétszórt döntők és az első másodosztályú győztes

Az 1980-as évek elején meglehetősen furcsa helyszíneken rendeztek kupadöntőket.
Hirdetés

Az 1980-as évek elején meglehetősen furcsa helyszíneken rendeztek kupadöntőket, miután 1952-től minden finálé a Népstadionban volt, furcsának hatott a veszprémi (1980), a szegedi (1981) és a szekszárdi (1982) stadion, mint a Népköztársaság Kupa házigazdája. Veszprémben és Szegeden ugyanaz a két csapat játszotta a döntőt, és szépen megosztoztak a trófeákon: 1980-ban a Diósgyőr nyert - ez egy érdekes szezon volt, olyan csapatok jutottak a nyolc közé, mint a Gyöngyös, az Üllő, vagy az elődöntős Sabaria -, egy évvel később a Vasas visszavágott. 

Oláh Ferenc, a Diósgyőr csapatkapitánya a trófeával 

Fotó: MTI 

Az Újpesten volt a sor, a Lilák 1983-ban és 84-ben is megnyerték a sorozatot, soraikban többek között Törőcsik Andrással, Kiss Sándorral, és azzal a Nagy Lászlóval, aki klubrekorderként az ötödik kupagyőzelmét szerezte, mielőtt Svájcba szerződött. 

A siófoki csoda

1984 - ha nem is orwelli értelemben - döbbenetes év volt: ekkor győzött először másodosztályú csapat úgy, hogy az első osztályú csapatok is elindultak a sorozatban. A Siófok ráadásul elképesztő nehéz ágon verekedte magát a döntőig, 120 perces csatában kiejtette a Ferencvárost, majd a Tatabányát is legyőzte, így jutott be a fináléba, ahol a zsinórban két bajnoki címet szerző, Verebes József által irányított Győr várt rá. Az ETO sztárjai a vezetést ugyan megszerezték, de a siófokiak töretlenül harcoltak, előbb egyenlítettek, a hajrában pedig a győztes gólt is begyötörték. Így lett a szezon végén feljutó kiscsapat az első másodosztályú győztes. 

A következő kiírást - miként a magyar bajnokságot is - a korszak sztárcsapata, a Kovács Kálmán-Détári-Dajka-féle Honvéd nyerte, majd egy újabb történelmi kupaszezon következett: 1986-ban döntöttek először büntetők a végső győztes kilétéről, miután a Vasas és a Ferencváros (a kupa történetében először) gól nélküli 120 percet produkáltak. 1987-ben az Újpest egy öngóllal legyőzte Göröcs Titi Pécsét a fináléban, majd a Honvéd időszaka következett, a következő három döntő mindegyikében érdekeltek voltak a kispestiek, de csak egyet nyertek meg: 89-ben Fodor Foci góljával legyőzték a Fradit. Egy évvel korábban azonban az első edzői sikerét arató Csank János Békéscsabája 3-2-re megverte a Honvédot a Magyar Kupa döntőjében.  

(Fejléckép: MTI Archív)