A MOL Magyar Kupa első fordulójában az ország minden szegletéből találunk csapatokat, de azért vannak renegátok: három megyeszékhelynek sincs csapata az amatőrmezőnyben, sőt egynek közülük az egész kupasorozatban sincs. Végigvesszük a rajtvonalon felsorakozó kupamezőnyt földrajzi szempontból, és megkeressük, honnan jön a legtöbb, illetve a legkevesebb csapat a legmagyarabb futballsorozatba.
Bizonyos szempontból a MOL Magyar Kupa első két fordulója a kupasorozat legfontosabb része, ugyanis csak az első két játéknapon garantálható, hogy Magyarország minden szeglete képviselteti magát a sorozatban. Ez az a szakasza a MOL Magyar Kupának, ahol a földrajzi elhelyezkedésből adódóan egyenlő arányban képviselteti magát az ország minden része.
Mivel az MLSZ az első két fordulóban négy területi alapú csoportba rendezi a csapatokat, hogy megkímélje az amatőrklubokat a súlyos anyagi terhekkel járó hosszú utazásoktól, csak nagy bravúrok árán fordulhat elő, hogy a harmadik fordulóban - például - szabolcsi amatőrcsapatok baranyaiakkal fussanak össze, ám ha most végignézünk a mezőnyön, valóban azt látjuk, hogy minden országrész képviselteti magát. Még ha vannak is apró kivételek.
Hiányzók: három megyeszékhely és egy nagyváros
Magyarország tizenkilenc megyeszékhelye (köztük Budapesttel) a fentiek ellenére nem sorakozik fel maradéktalanul az első két fordulóban. Nem is csak egy renitens megyét találunk, hanem mindjárt hármat is: a nógrádi, a borsodi és a szabolcsi megyeszékhely sem delegál csapatot az első két fordulóba, sőt Nógrád az egész sorozatba sem.
A salgótarjániak jól kezdték az NBIII-at - a kupasorozatból azonban kimaradnak
Kredit: SBTC/Facebooko
Külön furcsaság, hogy a három kimaradó megyeszékhelyből kettő is a tíz legnagyobb magyar város között található: Miskolc és Nyíregyháza mellett Salgótarjánnak nincs csapata az amatőrmezőnyben. Miskolc és Salgótarján esetében a kimaradás oka prózai: a borsodiak kiscsapata, a Miskolci Vasutas már a nyolcaddöntőben elbukott a megyei kupasorozatban, a nógrádi SBTC pedig - bár azóta már NB III-as csapatnak tekinthető - csak körrel tovább, a negyeddöntőig jutott, ezért nincs ott a főtáblán. Nyíregyházán még egyszerűbb az ok: a városban nem székel több csapat, csak a másodosztályú (bár tavaly kis híján kieső) Szpari, amely a harmadik fordulóban csatlakozik a MOL Magyar Kupa mezőnyéhez - természetesen Miskolc büszkeségével, a DVTK-val egyetemben.
A többi megyeszékhely viszont maradéktalanul felsorakozik, ha nem is mindenhol a város első számú csapatát üdvözölhetjük a rajtvonalon. Ebbe a csoportba tartozik a Kecskeméti LC, a Pécsi Tudományegyetem csapata, a PEAC, a fehérvári Ikarus, a győri DAC Nádorváros, a Debreceni Egyetem klubja, a DEAC, a szombathelyi Király SE, illetve a Haladás kiscsapata, Szeged mindjárt két csapata, a Szegedi VSE és a SZEOL, vagy éppen a zalaegerszegi Tarr Andráshida.
A fentiek mellett olyan megyeszékhelyeket is találunk, ahol a város első számú (vagy éppen egyetlen) csapata szerepel az NBIII-ban, vagy alatta. Ilyen a Békéscsaba, az Eger, a Szolnok, a Tatabánya, a Kaposvár, a Szekszárd és a Veszprém.
Érdekesség, hogy a 15 legnagyobb magyar város közül csak egyetlen egy nem szerepel a MOL Magyar Kupában: Sopron mindkét csapata, a Caola SC és a Soproni FAC 1900 is a nyolcaddöntőben búcsúzott a Győr-Moson-Sopron megyei kupasorozatban, így előbbi hiába jutott fel az NBIII-ba, a Magyar Kupában nem lehet ott a főtáblán.
A legkisebb és a legnagyobb
A mezőnybe természetesen Budapest városa adja a legtöbb csapatot, hiszen a BLSZ-osztályaiból feljutó hat csapat mellett négy harmadosztályú, négy másodosztályú és három első osztályú klub száll harcba a MOL Magyar Kupában. Természetesen még nyomasztóbbá válik a fölény, ha hozzácsapjuk Pest megye hat csapatát is.
A Vidi-Puskás az egyik legnépesebb kontingenst adó megye rangadója
Kredit: MOL Fehérvár FC
Hat csapatot Budapesten és Pest megyén kívül még két megye ad: Szabolcs és Győr-Moson-Sopron, és ráadásként mindkettő delegál harmad- és másodosztályú csapatot is a főtáblára. Budapest után mégsem ez a két megye képviselteti magát a legnagyobb létszámmal a MOL Magyar Kupa főtábláján, hanem Fejér, amelynek megyei osztályaiból öt csapat jutott a MOL Magyar Kupa első fordulójába, de három harmadosztályú (Dunaújváros, Bicske és Gárdony), egy másodosztályú (Csákvár) és két első osztályú (Fehérvár FC, Puskás Akadémia) csapata is ott lesz a főtáblán.
A legkevesebb megyei csapatot holtversenyben öt megye adja a főtáblára: három-három képviselője van Békésnek, Hevesnek, Jász-Nagykun-Szolnoknak, Nógrádnak és Tolnának. Ahogy fent is szóba került, mivel Salgótarján a megyéből indult, és ott nem szerzett jogot az indulásra, mostanra hiába NBIII-as, nem lehet ott a főtáblán. Ez azt jelenti, hogy Nógrád - mivel sem másod-, sem első osztályú csapata nincs a megyének - mindössze három megyei csapatot ad a főtáblára. Ezzel az övék a legkisebb kontingens a MOL Magyar Kupa főtábláján.
