Debrecen adja az első vidéki kupagyőztest

Az 1930-as években esett a legnagyobb verést hozó döntő: a Fradi alaposan elverte az Újpestet.
Hirdetés

Az 1910-es évekhez hasonlóan az 1930-asokat is egy közelgő világháború vágta rövidre, mindkét évtizedben összesen öt-öt kupasorozatot tudott kiírni az MLSZ. A 20-as évek végén láthattuk az első vidéki döntőst, a 30-as évek pedig egyből az első vidéki kupagyőztessel, sőt az első színvidéki fináléval rajtoltak el, amelyen a debreceni Bocskai FC a Hungária körúton 5-1-re győzte le a Szegedi Bástyát. 

A debreceniek számítottak az esélyesnek, hiszen a középdöntőben a Ferencvárost győzték le 2-0-ra. A döntőnek alaposan megadta a módját az MLSZ, a kezdőrúgást Magyarország szépségkirálynője, a 17 éves Szaplonczay Éva végezte el - a közönség nagy örömére. A korabeli beszámolók arra is kitérnek, hogy a debreceniek tartották magukat a babonájukhoz, és nem álltak össze egy csoportképre a meccs előtt, de talán nem ennek volt köszönhető a magabiztos győzelmük. A finálé egy kisebb botránnyal ért véget, a debreceniek ugyanis - teljes joggal - nehezményezték, hogy a szövetség nem vitte el a trófeát a döntőre, azt csak másnap (átvételi elismervény fejében) adták át a Bocskai FC képviselőjének. A kupa furcsa módon még így is előbb ért Debrecenbe, mint a játékosok, a csapatnak ugyanis volt egy lekötött edzőmeccse Horvátországban, így a debreceni szurkolók csak a trófeát ünnepelhették meg a vasútállomáson, a játékosokat nem. 

A legzöldebb Fradi-Újpest 

Az 1931-es kiírás bombameglepetést hozott: az első győzelmét begyűjtő III. Kerület a legjobb csapatával kiálló Ferencvárost győzte le 4-1-re az Üllői úti döntőben. Hozzá kell tennünk, nem akárkik alkották az óbudaiak csapatát sem, egykori és aktuális válogatott játékosok léptek pályára Fenyvesi Lászlótól Szulik Rezsőn át Lutz Lajosig. 

A Hungária körúti stadion 1930-ban 

Fotó: Fortepan 

A következő szezon az óriások csatáját hozta, a III. Kerülettel is trófeát nyerő edző, Senkey Imre duplázni tudott, hiszen ezúttal az MTK-t irányítva győzte le a bajnokságot százszázalékos teljesítménnyel megnyerő Ferencvárost. Ám ez semmi volt ahhoz képest, ahogy a következő évben járt az aktuális bajnok: 1933-ban az európai élcsapatnak számító Újpesttel - nincs rá jobb szó - feltörölte a pályát a Fradi a fináléban, a 11-1-es végeredmény még úgy is nehezen feldolgozható újpesti oldalon, hogy a lilák három kulcsjátékosukat is nélkülözték a döntőben. 

A következő években alaposan megkopott a Magyar Kupa patinája, volt olyan év, amikor a három nagy csapat közül egyik sem indult el a sorozatban, így fordulhatott elő, hogy 1934-ben a Soroksár és a BSZKRT (a BKV Előre jogelődje) játszotta a finálét. Az MLSZ megelégelte a dolgot, és egy évvel később megpróbálta rehabilitálni a sorozatot, amelynek a végén a Fradi a Hungária (MTK) legyőzésével hódította vissza a trófeát, de a Közép-Európai Kupa, illetve az állandó gálameccsek miatt olyan sűrű lett a naptár, hogy a szövetség végül 1935 és 39 között egyáltalán nem írta ki a Magyar Kupa-sorozatot. 

(Fejléckép: fortepan.hu)