Az I. világháború után csak 1922-ben írták ki a következő kupasorozatot, de mintha mi sem történt volna, úgy folytatta menetelését a korszak két meghatározó csapata, a Ferencváros és az MTK. A 20-as évek első Magyar Kupáját a Fradi nyerte, majd kétszer az MTK következett, így összességében az első nyolc kiírást ez a két csapat nyerte, mielőtt megtört a nagy sorozat.
1926-ban - vagy 25-ben, nem egyszerű eldönteni - a Kispesti AC nyerte meg a sorozatot, ezzel ők lettek az első vidéki bajnokok, hiszen Kispestből csak 1950-ben lett budapesti kerület. A KAC első győzelme ugyan 1926-ban született, ám ez tulajdonképpen az 1925-ös sorozat fináléja volt, csak az MLSZ nem talált időpontot a döntő lejátszására. A kispestiek a BEAC-cal vívták a döntőt, az első mérkőzés 1-1-es végeredményt hozott, az újrajátszást pedig - december 19-én, vérfagyasztó hidegben - nyerte meg a KAC 3-2-re, méghozzá háromszori hosszabbítás után, 160 perces csatában. A mindent eldöntő gólt a 157. percben préselték be a kispestiek, a gólszerző nem más volt, mint a későbbi szövetségi kapitány, Fábián József.
Akkoriban az ultrák is másképp néztek ki
Fotó: Fortepan
Hozzá kell tennünk, hogy a Magyar Kupa presztízse ekkoriban még nem verdeste az egeket, a KAC-BEAC döntőben például a kispesti amatőrök küzdöttek az egyetemistákkal, és a korszak két nagy csapata, a Fradi és az MTK sem a legerősebb csapatával állt ki a kupamérkőzésekre.
Amikor minden a Fradiról szólt
A 20-as évek végén már minden a Ferencvárosról szólt a magyar futballban, 1927-ben és 28-ban is duplázni tudtak a zöld-fehérek, de nemcsak a bajnokság és a Magyar Kupa került a vitrinjükbe, hanem a magyar csapatok közül elsőként elhódított Közép-Európai Kupa is. Mivel 1929-ben nem rendezték meg a Magyar Kupát, az évtized utolsó fináléjában végre egy valóban vidéki csapat is megmérette magát: a miskolci Attila FC 5-1-re kapott ki a Fraditól az Üllői úton. Újra hozzá kell tennünk, hogy nemcsak az 1926-os bajnok Kispest, hanem a 20-as években négyszer is döntőbe jutó (ám mindannyiszor vesztesen távozó) Újpest sem számított budapesti csapatnak egészen 1950-ig.
A magyar labdarúgás még hosszú évtizedekig fővárosközpontú maradt, a bajnokságban például egészen 1944-ig kellett várni az első vidéki bajnokcsapatra (ez a Nagyváradi AC lett), a kupában azonban kisvártatva egészen másként alakultak a dolgok. Az 1920-as években még elindultak amatőr csapatok is a sorozatban, és nem is esélytelenül, hiszen a legnagyobb klubok is sokszor az amatőrjeiket küldték pályára a Magyar Kupában. Ez azonban hamarosan megváltozott.
(Fejléckép: fortepan.hu)