A magyar labdarúgás egyik leglelkesebb úttörője, Minder Frigyes egy pillanatra sem tagadta, hogy az angol kupasorozat, az FA Kupa ragadta úgy magával, hogy Steiner Hugóval vállvetve elhatározták, megalapítják a Magyar Kupát. A későbbi válogatott futballista (még későbbi szövetségi kapitány) kezdeményezésére létrehozták a Magyar Kupa-alapot, és bár végül maga a gyűjtés célja, a trófea csak jóval később, 1923-ban készült el, a csapatok - élükön a MAC-cal - mindenféle jótékonysági eseményeket rendeztek, hogy a bevétellel támogassák a frissen útjára induló sorozatot.
A Magyar Kupa történetének első kiírása 1909. augusztus 13-án indult útjára, méghozzá nem kevesebb, mint huszonnyolc csapat részvételével. Az első finálét az MTK játszotta a Budapesti Torna Clubbal, a Millenárison 3000 néző előtt 1-1-re végeztek a felek. A megismételt mérkőzésen 2-1-es MTK-vezetésnél besötétedett, ezért az utolsó tíz percet másnap játszották le (a kék-fehéreknek ennyi is elég volt még egy gólhoz), végül 3-1-re győzött, és ezzel az első kupagyőztes lett a Magyar Testgyakorlók Köre. Íme az első trófeát megszerző csapat névsora:
Domonkos – Nagy F. Révész – Bíró, Kürschner, Kertész III – Sebestyén, Szántó, Kertész I, Kertész II, Farkas
Amint látszik, Kertészék famíliája mindjárt három csemetéjét delegálta a csapatba, Adolfot, Gyulát és Vilmost).
A Hungária körúton indult minden
Ahogy a bajnokságban az FTC, úgy a kupában az MTK vált a korszak meghatározó csapatává, a kék-fehérek az első három kupakiírást megnyerték, az első öt döntőből csak egyet nem ők nyertek (1913-ban a Fradi szerezte meg az első trófeáját), ám azt meg kell jegyeznünk, hogy a sorozat presztízse egyelőre meg sem közelítette a példaként vett FA-Kupáét. A szervezettség is hagyott kívánnivalót maga után, hiszen például a második kiírást, amely az 1910-11-es idény kupagyőztesét hivatott megnevezni, csak bő egy évvel később, 1912 őszén fejezték be a döntővel, ahol az MTK 1-0-ra legyőzte a MAC-ot.
Ahogy maga a játék, úgy a Magyar Kupa is gyerekcipőben járt még
Fotó: Fortepan
Egyáltalán nem meglepő, hogy a korai időszakot a két budapesti nagyágyú, az FTC és az MTK uralták. A magyar labdarúgás fejlődésének két irányzatát képviselő klubok a bajnokságban is taroltak, hiszen 1904 és 1930 (!) között vagy a Fradi, vagy az MTK végzett a bajnokság élén. A kupadöntők helyszíneiben is meglátszott a két csapat érdekérvényesítő akarata, hiszen a Millenárison lejátszott első döntő után egészen az 50-es évekig kellett várni, míg akadt egy finálé, amit nem az Üllői úton, vagy a Hungária körúton játszottak.
Az örömfocinak az első világháború kitörése vetett véget, 1914-ben az MTK negyedszer is felült a trónra, mielőtt hosszú, nyolcéves kényszerszünetre vonult a sorozat.
(Fejléckép: fortepan.hu)